A sikeres tömegnövelés alapjai
A legtöbb sportolni kezdő ember elgondolkodott már azon, hogyan lehetne legalább "egy kis izmot felpakolni", tehát tömeget növelni. Ha neked is ez a célod, ezekre a dolgokra figyelj az edzésedben!
Megfelelő mennyiségű és minőségű izomtömegre minden atlétának szüksége van. Esztétikai szerepe minden embernél más és más súllyal szerepel, de ez az erő egyik feltétele is. Mielőtt belemennénk az edzéselmélet ehhez a témához tartozó passzusainak fejtegetésébe, mindenképpen tisztáznunk kell: a tömegnövelés nem CSAK az edzésmunkától függ. Rengeteg dolog befolyásolja, de amivel érdemes foglalkozni és amire jó minőségben van ráhatásunk, az a "tömegnövelés szentháromsága": edzés, étkezés, pihenés. Ez a három tényező teljességgel egyenrangú, nincs hierarchia, alá-fölérendeltségi viszony, egyik sem fontosabb a másiknál, ugyanolyan súllyal szerepelnek, ha sikeres testkompozíció változtatást akarunk elérni. Igen, nem csak a tömegnövelés esetében, de a fogyás, zsírvesztés kapcsán is ez a három aspektus határozza meg a sikert vagy a bukást. A cikk fő témája ugyan az edzéselméleti vonatkozás, de nem mehetünk el szó nélkül a másik két faktor mellett és nem is lehet fontosságukat eléggé hangsúlyozni. Főleg mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az izomtömeget gyarapítani vágyók igen gyakran elfeledkeznek róluk, csak az edzés részével foglalkoznak és amikor sikertelenséget tapasztalnak, szomorúan jegyzik meg: "Én mindent megpróbáltam, mégsem sikerült.". A valóság ilyen esetekben sokszor az, hogy az edzésben valóban kipróbált pár dolgot, az étkezéssel, pihenéssel pedig mit sem törődött. A sikertelenség borítékolva volt. Összességében a "tömegnövelés szentháromságára" úgy kell gondolni, mint egy nagy egységes egészre, melynek részei egymásra épülnek, egymást támogatják, nem működik egyik nélkül a másik kettő. Röviden: az edzéssel ingert adunk, az étkezéssel üzemanyagot, a pihenéssel pedig időt, hogy meg tudjon valósulni a kívánt változás. Innentől már könnyű belátni, hogy hiába van helyes, adekvát inger és kellő üzemanyag, ha nem adunk magunknak elég időt, hogy végbe menjen az adaptációs folyamat. Vagy hiába van meg az inger és a pihenő, ha nincs "üzemanyag", nincs miből táplálkoznia a folyamatnak. Az étkezésről pár gondolat A tömegnövelő étrend egy szigorú szabályok szerint felépített, feszes rendszert és fegyelmezettséget követelő diéta. Aki azt gondolja, könnyű, próbálja ki! Sokan úgy vélik a kalóriadeficites (tehát zsírvesztést célzó) diéta az igazán nehéz, minden más könnyű. Keveset vagy kevés kalóriatartalmút enni nehéz? Igen? Próbáltál már gyakorlatilag ÁLLANDÓAN enni? Nagyon gyakran már ezen a ponton dugába dől a tömegnövelős álom, mert a kalóriaszufficites táplálkozás - ráadásul "tiszta" étkezéssel - igen embert próbáló feladat. Sokszor két véglet tapasztalható a testedzők körében: "Annyit eszem, mint egy állat, mégsem növök!" - Aztán amikor az étkezési naplóból feketén-fehéren kiszámoljuk a napi bevitt kalóriát, kiderül, hogy valóban annyit eszik, mint egy állat, ha az mondjuk egy kiscsibe vagy cica. Ezeknek megfelelő izomtömeggel ugyan bír is, de persze ő medvét szeretne. Akkor egyél annyit! A másik véglet, hogy "tömegelés van" csatakiáltás alatt mindent felzabál, amihez kedve van és nem átall napi szinten a gyorséttermekhez fordulni a makrotápanyagok beviteléhez. A Napnál világosabb, hogy ez a fajta hozzáállás nem támogatja a kitűzött célokat, maximum a szélsőséges elzsírosodást. Az izmok nem kapják meg a megfelelő tápanyagokat, helyette finomított szénhidráttal próbálják tömni őket. Erre esetleg inzulinrezisztenciával fognak válaszolni, de hipertrófiával semmiképp. Étkezz fehérjedúsan!
A pihenés A legméltatlanabbul alulértékelt tényezője a testkompozíció változtatásnak. Mindig mindenki hangsúlyozza és nagyon érti, aztán a valóságban mégsem történik meg. A siker elmarad, jön a szomorúság: "jól edzem (lehet), jól kajálok (nincs kétség), de mégis csak a zsírom gyarapszik". Fáradtsággal összepárosítva az nem fog jót tenni az általános kedélyállapotnak… Meg kell értenünk és a jól összeállított edzéstervvel, helyes táplálkozással egy szinten kezelnünk: Minden amit az edzésben elérsz, azt alvás közben éred el! Mit jelent ez? Ahogy már említettük, az edzés csak impulzus, a táplálék csak üzemanyag, ha nem kap mindez megfelelő mennyiségű időt a kiteljesedére, akkor egyszerűen nem történik meg a várt változás. Ez pont ilyen egyszerű. Mindenféle hormonális folyamat, ami a testkompozíció változtatást szolgálja, alvás közben aktív számottevően. Például a többek között a zsírégetésért és a szervezet öngyógyító folyamataiért (az edzés közben keletkező ún. mikrosérüléseknek valahogy el kell tűnniük) felelős növekedési hormon (HGH) tevékenysége. Az edzéssel tehát hatást gyakorlunk a szervezetünkre, alvás közben feldolgozzuk, így nyerjük ki az elvárt változásokat. Alvás közben valósul meg az adaptáció, amikor is a szervezetünk alkalmazkodik az őt ért ingerekhez. Ha olyan impulzust kap, ami arra sarkallja, hogy az idegrendszeri kapcsolatokat erősítse a központ és az izmok között, akkor az történik meg, tehát erősebb és ügyesebb leszel. Ha olyat kap, amivel kapcsolatban úgy dönt, hogy kisebb testtömeggel hatékonyabb feldolgozni, akkor tömeget csökkent. Ha pedig olyat, ami nagyobb mennyiségű izommal abszolválható, akkor az izomtömeget növelő válaszreakciókat fog adni. Ha valaki jó ideje küzd a testkompozíció változtatással és nem jár sikerrel, gyakran elegendő annyit kérdezni: Mennyit alszol? A válasz rendre: "5-6 órát". Ebben az esetben itt van a kutya elásva, amíg ez nincs elégséges szinten (ami egyénfüggő, de az 5-6 biztosan kevés), addig nem várható fejlődés. A fejlődő emberi test nem 5-6 óra (vagy kevesebb) alvásra lett kitalálva. Használd úgy a testedet, hogy a céljaidat szolgálja! Most foglalkozzunk azzal az ideálisnak tűnő esettel, amikor rendelkezésre áll a megfelelő táplálkozás, a szükséges pihenő és csak a megfelelő impulzust kell megadni a testünknek a növekedéshez.
A tömegnövelő edzés ökölszabályai Miután nagyon nagy vonalakban érintettük a tömegnövelés nem közvetlenül edzéshez köthető tényezőit, nézzük mit mond a modern edzéselmélet a témában.
Talán a legfontosabb alapelv, mert a sok más befolyásoló tényező közül az izomfeszülés az, ami a legnagyobb hatást gyakorolja az izomnövekedésre. Izomfeszülés alatt azt értjük, amikor a mozgás során az adott izmot a lehető legnagyobb tartományban megnyújtjuk, majd összehúzódásra késztetjük. Ez utóbbi a kontrakció. Az izom feszülési képessége is egy nagyon fontos idegrendszeri készség. Ezt a tulajdonságot az ún. agy-izom kapcsolat határozza meg, vagyis az adott izom és a központi idegrendszer közötti kapcsolat minősége. Minél többször használunk egy ilyen "kapcsolódási szálat", tehát minél többet gyakorlunk, annál aktívabb lesz és annál erőteljesebb összehúzódásra lesz képes az izom az egyre több izomrost munkába szólításával. Ezt használják ki az erőemelők, akik nagy súlyokkal nagyon intenzív feszülést kikényszerítve, alacsony ismétlésszámon, viszonylag sok pihenővel - hogy az idegrendszer megfelelő mennyiségű pihenőt kapjon - gyakorolják ugyanazokat a mozdulatokat a végtelenségig. A maximális feszítettségre törekszenek, minél több izomrostot bevonva a munkába. Az ő fő céljuk az erő növelése, jó esetben persze tekintélyes mértékű tömeggel is rendelkeznek. Ha viszont az izomtömeg növelése az elsődleges cél, akkor nem a feszülés mértéke lesz a legmagasabb prioritású faktor, hanem a feszülés alatt eltöltött idő. Ez a valódi oka annak, hogy a nagyobb volumenű (tehát több ismétlésből álló) edzésmunka előnyösebb a hipertrófia szempontjából. Ideális esetben egy tömegnövelést célzó szettnek legalább 45-60 másodpercig kell tartania. Ennyi idő szükséges ugyanis, hogy a hipertróf inger kialakuljon, ami majd az izomrostokat vastagodásra készteti. Ez megoldható néhány szuperlassú ismétlésből is, de ez igen lecsökkentené a használható súly méretét és a gyakorlatban jóval élvezetesebbek az akár 8-12 ismétlésből álló szériák. Nagyon lényeges tehát kihangsúlyozni: nem az ismétlésszámok határozzák meg elsősorban, hogy az adott sorozat erőfejlesztést vagy izomépítést támogat-e, sokkal inkább az izomfeszülés mértéke, de még inkább a feszülés alatt eltöltött idő.
Ahogy azt már egy korábbi cikkünkben megtárgyaltuk: "az idegrendszer nem külön izmokban gondolkodik, hanem ún. mozgásminták mentén szervezi az ember mozgását. Tehát egyetlen izmunkat sem tudjuk megfeszíteni, használni anélkül, hogy rengeteg másik ne aktiválódna vele párhuzamosan és látná el anatómiai funkcióját." Ez a tény azért nagyon lényeges, mert az izoláció, mint olyan, értelmét veszíti, ez pedig azt sugallja, hogy vonjuk be minél több izmunkat a mozgásba, ezáltal nagyobb erőt kifejtve és nagyobb feszülést generálva. A testünk ezekre a nagy, összetett mozgásokra lett kitalálva. Minél több izom tud együtt dolgozni viszonylag nagy ellenállás ellenében, annál több kapja meg a növekedéshez szükséges impulzust. Ha nagy izmokat akarsz, guggolj, cipelj, húzz, nyomj, emelj közepesen nagy ellenállással (az egyismétléses maximumod 60-80%-án)! Az egykezes csigás bicepszezés nagyon divatos és népszerű - valószínűleg főleg azért, mert könnyű, legalábbis jóval könnyebb, mint egy guggolás vagy a saját testsúlyodnak megfelelő tömeg cipelése - mégsem ez az, amit most keresel!
A legjobb tömegnövelő programok ismérve az egyszerűség. Ha túl sokféle gyakorlat szerepel egy ilyen jellegű edzéstervben, akkor kezdj el gyanakodni, hogy a szórakoztató iparrá torzult "mainstream fitness" áldozatává készülsz válni éppen. Persze remek dolog a változatosság és nagyon szórakoztató tud lenni minden edzésen mást csinálni, de a következetes, kemény munka az, ami sikerre vezet, nem pedig a sokadik módon átvariált, izolációra késztető "csodagyakorlat" azon a nagyon drága, új gépen. Ha 8, vagy maximum 10 gyakorlatnál több szerepel az edzéstervedben, akkor ott valami alapvető probléma lehet. Feleslegesen forgácsolod szét az erődet és pazarlod olyan dolgokra, amik nem visznek közelebb a célodhoz, és a hatékonyság rovására mennek. Ne az motiváljon, hogy minél "színesebb" és “"izgalmasabb" legyen az edzésterved, hanem hogy annak a pár gyakorlatnak igazi haladó szintű használójává válj, keresd a tökéletes mozdulatot, legyen hatékony, legyél benne egyre erősebb és erősebb!
Túlzásnak tűnhet és kisarkított ellentmondásnak a korábban elhangzottakhoz képest, hiszen arról volt szó, hogy nem a darabszám a lényeg, hanem az idő. Ez így is van, de ha ezt a végtelenül egyszerű szabályt betartod, biztosan meg fogod adni a testednek azt az ingert, ami a tömegnöveléshez szükséges, efelől semmi kétséged ne legyen! Egy 10+ darabos guggolás széria nem fejeződhet be 45 másodperc alatt. Ha mégis, az egyértelmű jel, hogy növelned kell a súlyt. Ez a gyakorlat nem hiányozhat egy magát komolyan vevő atléta eszköztárából. Pont. A guggolás nem "lábazás". A guggolás nem "láb gyakorlat". A guggolás a gyakorlatok királya, teljes testes mozdulat, melyben a szervezet mozgató szervrendszerének minden egyes eleme, tehát minden izom részt vesz. Ha a te guggolásodban ez nem így van, akkor bizony nem a gyakorlat a hibás, hanem a kivitelezése!
Itt most a rövidtávú pihenésről van szó, tehát a szettek közötti regenerációs időről. Ugyanis nem csak a feszülés alatt töltött idő a fontos, hanem az is, hogy a hipertróf ingert milyen gyakorisággal adjuk meg a szervezetünknek. A célunk itt, hogy meghatározzuk azt a minimális időt, amíg újra készen állunk nagyobb teljesítményt jó minőségben leadni, de még nem esünk ki abból az időtartományból, ahol a következő impulzussal kell szolgálnunk a növekedéshez. Rengeteg dologtól függ ez az intervallum, nagyon egyénre szabott, mert például a kor, az edzettségi szint alapjaiban határozza meg, kinek mennyi regenerálódásra van szüksége, és akkor a kipihentségről, a regeneráció minőségéről, légzésről még nem is beszéltünk. Általánosságban viszont kimondható, hogy tömegnövelés esetében 1,5-3 perc az ideális pihenőidő. Ha nagyobb, teljes testes gyakorlatról van szó (guggolás, fekve nyomás), akkor érdemesebb a 3 perc környékére belőni a regenerációt, "kisebb" gyakorlatok esetében a 2 perc is elegendő.
Kevesen tudják, főleg mert a modern fitneszben semelyik gyártónak vagy szolgáltatónak sem érdeke elkotyogni, de a fitneszgépek eredeti funkciójukat tekintve rehabilitációs célból készültek. Korábban csak szabad súlyokkal edzettek, s lám: működött! És működik ma is, jobban, mint bármi más. Eredeti rendeltetésük tehát az volt, hogy sérülés esetén, ha egy adott mozdulat fájdalmat okozott, csökkentett mozgástartományban vagy meghatározott, leredukált síkban, esetleg a kérdéses terület stabilitásáért felelős izmokat célzottan megszólítva dolgoztak. Ez ma is bevett, jól működő gyakorlat a rehabilitációban. Ezt a célzott (izolált) terhelést vették át a testépítők, akiknek egy szint felett szükségük van bizonyos szegmentumok erőteljes túlterhelésére az izom növelése érdekében. Ez már a nagyon haladó szint és nem is feltétlenül van jóban a mi naturál, tiltott szerek használata nélküli szemléletmódunkkal. Tehát ezzel nekünk nincs dolgunk.
Az izmok működése és fiziológiája egy nagyon nagy elánnal kutatott terület, ennek köszönhetjük azt is, hogy a tudósok megfejtették nekünk: a gyakorlatok negatív szakaszának kihangsúlyozása stratégiailag fontos szegmense a tömegnövelésnek. Ez számunkra annyit jelent, hogy ne "ejtsd" vissza a súlyt fekve nyomásnál, ne zuhanj bele a guggolás alsó holtpontjába, mert ezek a látszólag csak "szükséges rossz" jellegű szakaszok igen is nagyon fontosak. Sőt, úgy tűnik, fontosabbak, mint a pozitív szakasz (tehát guggolásnál a súllyal való felállás, nyomásnál a súly feltolása), ha fent taglalt céljaink eléréséről van szól. Végezz lassú és kontrollált negatív szakaszokat, az izmaid ugyan pár másodpercen belül lángolni fognak, de hát ezért vagy itt! Hosszútávon pedig növekedéssel hálálják meg.
A motivációs videók tele vannak végletekig pumpált izmokkal, remegésig edzett karokkal, térdre rogyó guggolókkal. Brutális túlzás és teljesen elrugaszkodott dolgok ezek ahhoz képest, amire az átlagnak szüksége van. Ismét a szerhasználattal kell előhozakodjak. Ez a cikk csak azoknak szól, akik tiltott szerek nélkül képzelik el az edzésüket. Nekik egyszerűen nincs szükségük minden szett végén bukásig kínlódni, mert nem ad többet, hosszú távon nem lehet bírni és nem is alkalmasak rá. Ezek az extrém kiégetéses módszerek nem a naturál hobbisportolóknak lettek kitalálva. Sokkal többet profitálsz, ha maximum a technikai bukásig viszel el egy szettet, tehát amíg szabályosan tudod kivitelezni. Legyen ez elég neked is, az izmaidnak biztosan az. Ne rontsd a megtanult, jó mozgásmintát vállalhatatlan ismétlésekkel és ne terheld túl negatív értelemben az izmaidat csak azért, hogy az egódat megetesd! Maradjon meg az érzés, hogy 1-2 ismétlés még ment volna!
A tömegnövelés filozófiája Mielőtt egy drasztikusabb testkompozíció változtatásba kezdesz, gondold végig, hogy pontosan mik a céljaid és hogy megéri-e az áldozatot, a pénzt, az időt, az energiát, a sok lemondást. Vagy sokkal kifizetődőbb lenne hosszútávon olyan mozgásformát választanod és olyan célokat kitűznöd magad elé, amik az egészségedet és a fittségedet szolgálják a nagy, mutatós izmok helyett. A nagy izmok nem fognak segíteni 60 évesen felszaladni az ötödikre két zsugor ásványvízzel. Egy jól felépített, erőt és állóképességet fejlesztő edzés viszont annál inkább. És ezek segítségével is növekedni fog az izomtömeg, persze nem extrém módon, de látványos mértékben. Abban az esetben, ha sportoló vagy és hoznod kell a súlyodat, vagy a fő sportod megköveteli, hogy izmot pakolj fel, akkor természetesen nincs kérdés, bele kell állnod. Én viszont most az átlagos hobbista, nagy fizikumot hajszoló emberekről beszélek. Sok évvel ezelőtt olvastam egy remek példát a tömegnövelés árnyékos oldaláról. A példa szerint a tömegnövelés olyan, mintha hitelt vennél fel. Az önrész befizetése annak az időszaknak felel meg, amíg felépíted a hőn áhított fizikumot. Csakhogy itt nincs vége a folyamatnak, mert még nem a tiéd sem a hitelezett tárgy, sem a pompás fizikum, maximum csak kibérelted egy időre. Az innentől "fizetendő" törlesztő részletek a minden hónapban szükséges edzés mennyiség, az egyre növekvő táplálék mennyiség, az egyre több pénz, amit táplálékkiegészítőkbe ölsz. És most jön a kegyelemdöfés. Amikor lejár a hitel, az autó, a ház a tiéd lesz. De a tömegnövelés-hiteled soha nem jár le. Végig fizetned kell a részleteket, amíg csak azzal a fizikummal kívánsz élni. Amint abbahagyod, tehát elmaradnak az edzések, lecsökkented a táplálékbevitelt, a szervezeted alkalmazkodik az új körülményekhez és azt mondja, hogy ekkora tömegre nincs szüksége a jelenlegi életformához, ezért megszabadul tőle nagyon hamar. Persze nem tűnik el minden, amit felépítettél, de lelkileg igen nehéz kezelni ezt a fajta negatívnak megélt változást. Sokak nem is képesek rá és rossz útra tévednek… A bekezdés negatívnak tűnő hangvétele ellenére nem célom a Kedves Olvasó lebeszélése a tömegnövelésről, sokkal inkább szeretném, ha teljes lenne a kép mindenki számára. Van, akit nem, vagy csak kevéssé érdekel a fizikum, inkább csak egészséges akar lenni. De már azért is hálás lenne, ha nem fájna a háta. Van, aki csak a hatalmas izomzat érdekel, az egészséggel meg majd lesz valami. Míg mások próbálnak lefogyni vagy könnyebbek lenni, hogy maratont tudjanak futni. Így kerek a Világ. A döntés mindenkinek a sajátja.
|
|||
