Mennyi rostot eszel? Ez a kulcs az egészséges testsúlyhoz és emésztéshez
Biztosan hallottad már, hogy a megfelelő rostbevitel elengedhetetlen az egészséged megőrzéséhez. De vajon te eleget fogyasztasz belőle?
Az ajánlott napi rostmennyiségA nemzetközi ajánlások valamelyest eltérnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) naponta 25-30 gramm rostot javasol a felnőtteknek, a Gasztroenterológiai Világszervezet szerint napi 20-30 gramm szükséges a megfelelő emésztéshez és a székrekedéshez hasonló kellemetlen panaszok elkerüléséhez, míg az egyesült államokbeli Orvostani Intézet napi 38 grammot határoz meg a férfiaknak, illetve 25-öt a nőknek. Abban viszont teljes mértékben egyetértenek a világ szakértői, hogy sok helyen olyan táplálkozási szokások honosodtak meg, amik ennél sajnos jóval csekélyebb rostbevitelt garantálnak. Az átlagos amerikai étrend például mindössze 15 grammot tartalmaz, tehát a kívánt mennyiségnek mindössze a felét. A rostokat nem lehet „túladagolni” úgy, mint például a zsírban oldódó vitaminokat. Ám jó tudni, hogy ha az ajánlott napi adagnál többet fogyasztasz belőlük, akkor több folyadékra is lesz szükséged az emésztési folyamatok biztosításához.
Miért fontos a rostbevitel?Minden növényi eredetű táplálék tartalmaz élelmi rostokat, különböző mennyiségben. A rostok többsége vízben oldódó (vagyis vízoldékony), de vannak vízben nem oldódóak is. Vízben oldódó rostok találhatóak például a hüvelyesekben (babban, borsóban, lencsében), a zabban (zabkásában, zabkorpában), a dió- és mogyorófélékben, a magvakban, az almában, a körtében, az eperben és az áfonyában, vagy a modern táplálkozásban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő útifűmaghéjban. Ez a rostfajta segít a „rossz” LDL koleszterin szintjének és a vércukorszintnek a csökkentésében, így mérsékeli többek között a szívbetegség és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is. (Korábban itt gyűjtöttünk össze mindent, amit a koleszterinről és a vérzsírról tudnod kell.) Vízben nem oldódó rostok rejlenek például a teljes értékű gabonában, az árpában, a barna rizsben, a bulgurban, a teljes kiőrlésű kuszkuszban, a magvakban, a dió- és mogyorófélékben, a sárgarépában, az uborkában, a cukkiniben, a zellerben, a zöldbabban, a leveles zöldségekben, a mazsolában, a paradicsomban és a szőlőben. Ezek hozzájárulnak a megfelelő anyagcseréhez, a székrekedés és a gyulladásos bélbetegségek megelőzéséhez. Jól látod, hogy a két felsorolásnak vannak közös elemei, pontosabban a legtöbb növényi eredetű élelem mindkét rostfajtát tartalmazza, csak éppen széles keretek között eltérő arányban. A rostban gazdag táplálékokról általánosságban elmondható, hogy elősegítik a hosszan tartó teltségérzetet. Fogyasztásuk ráadásul több rágást igényel, így több fronton is védenek a túlevéssel szemben. Csökkentik bizonyos rákfajták, például a vastagbélrák kockázatát is.
Hogyan juthat több rosthoz a szervezeted?A rostpótlás legjobb módja, ha több növényi eredetű élelmet csempészel az étrendedbe: zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, teljes értékű gabonaféléket, magvakat, dió- és mogyoróféléket. Ezek mind remek tápanyagforrásnak számítanak, hiszen nemcsak rostból tartalmaznak sokat, hanem vitaminokból, ásványi anyagokból és antioxidánsokból is. A rost-toplista élén a babfélék, a borsó, a csicseriborsó, az articsóka, a teljes kiőrlésű liszt, az árpa, a bulgur, a korpa, a málna, a szeder és az aszalt szilva áll. Ugyancsak kiemelkedően jó rostforrás a fejes saláta, a leveles zöldségek, a brokkoli, a karfiol, az édesburgonya, a sárgarépa, a sütőtök, a héjas burgonya, a kukorica, a káposzta, a spárga, a teljes kiőrlésű tészta, a zab, a dió- és mogyorófélék, a mazsola, a körte, az eper, a narancs, a banán, az áfonya és az alma. A mozirajongók örömére a pattogatott kukorica is igen gazdag rostokban, ám itt az elkészítéséhez felhasznált só és vaj mennyiségével érdemes vigyázni. Az egzotikus gyümölcsök kedvelői pedig rengeteg rostot találhatnak például a mangóban. Főleg a finomított gabonából készült élelmiszereket – például a fehér lisztet és az abból előállított kenyeret, tésztát, valamint a fehér rizst – érdemes lecserélni az említett remek rostforrásokra. A „teljes értékű” vagy „teljes kiőrlésű” kifejezések nem véletlenek. Szó szerint azt jelentik, hogy fontos tápanyagok széles skálájával látják el a szervezeted. Az pedig, hogy mennyire részesíted előnyben a növényi eredetű táplálékforrásokat az állati eredetűekkel szemben, egyéni döntés kérdése, amiben az ízlésen túl szerepet játszhat egy esetleges étel-intolerancia, érzékenység vagy akár allergia is. A legjobb, ha figyeled a tested jelzéseit, ugyanakkor konkrét panaszok jelentkezésekor célszerű orvoshoz fordulni, mert a téves öndiagnózison alapuló étrend könnyen emésztési panaszokhoz vagy hiánybetegséghez vezethet. Bizonytalanság esetén bátran kérd dietetikus segítségét, ha pedig az ideális testsúly eléréséhez és megtartásához keresed a rendszeres edzés melletti tökéletes étrendet, akkor a személyi edződ is segíthet.
Rostban gazdag mintaétrendA fentiek alapján megfogalmazódott benned a kérdés, hogy vajon milyen egy rostbevitel szempontjából ideálisnak tekinthető napi étrend? Mutatunk egy ilyet, amit nyugodtan használhatsz inspiráció gyanánt, akár csak egy-egy fogáshoz vagy étkezéshez.
Reggeli: zabpehely zsírszegény tejjel/növényi tejjel és fél banánnal. Egy adag zabpehelyben 5,5 g, míg egy fél banánban 1,5 g rost van. Tízórai: 24 szem mandula (3,3 g rost) negyed csészényi mazsolával (1,5 g rost). Ebéd: pulykasonkás szendvics két szelet teljes kiőrlésű kenyérrel, fejes salátával és paradicsommal (5 g rost) és egy narancs (3,1 g rost). Uzsonna: joghurt fél csésze áfonyával (2 g rost). Vacsora: grillezett hal római salátával és reszelt répával (2,6 g rost), fél csésze spenóttal (2,1 g rost) és fél csésze lencsével (7,5 g rost). Esti rágcsálnivaló: 3 csésze pattogatott kukorica (3,5 g rost).
Napi teljes rostbevitel: 37 g.
Egyszerű tippek a bőséges rostbevitelhez
Fontos, hogy ne hirtelen, hanem csak fokozatosan növeld a rostbevitelt, és a megfelelő folyadékbevitelre is ügyelj mellette. Az általánosan elfogadott alapszabály szerint naponta legfeljebb 5 grammal érdemes növelni a rostmennyiséget – azt is gondosan elosztva a nap során –, amíg el nem éred a kívánt célt.
|
|||