Fitness Akadémia
Csatlakozz
Kapcsolat
1033 Bp., Hévízi út 1.
Hétfőtől - péntekig, 10-14 óráig
Mobil: | +36 (30) 506-0483 |
E-mail: | titkarsag--.at.--fitnessakademia.hu |
Nyilvántartásba vételi szám:
B/2020/000294
Engedélyszám: E/2021/000022
Mikor van allergiaszezon? Sajnos mindig. De az is igaz, hogy mindig lehet a tüneteket enyhíteni!
Olyan kórkép, ami akkor áll fenn, ha az emberi szervezet immunrendszere valamilyen oknál fogva érzékenyen reagál egy ártalmatlan környezeti tényezőre, anyagra. Az allergiát kiváltó tényezők az úgynevezett allergének, és közéjük tartoznak például a pollenek, egyes élelmiszer-alapanyagok vagy –adalékok, rovarok, penészgombák, illetve akár gyógyszerek is.
Az allergia szorosan összefügg az "atópia" vagy atópiás alkat fogalmával, ami azt jelenti, hogy valaki különösen hajlamos az allergiás reakciókra, aminek többnyire a genetikában keresendő az oka. Az atópiásoknál gyakoribb az asztma, a krónikus hörghurut és az ekcéma is. Az allergiának légúti, nyálkahártyát érintő, emésztőszervi, valamint bőrtünetei is lehetnek.
Sokan a tavasztól őszig terjedő időszakot, vagy kifejezetten csak az átmeneti évszakokat tekintik "allergiaszezonnak" – holott maga a szezon attól függ, hogy kinek mire érzékeny a szervezete. Pollen allergia esetén valóban a telet lehet "nyugvópontnak" hívni, hiszen akkor a természetben nem virágzik semmi. A beltéri allergének azonban (így a lakásban tartott állatok levált hámsejtjei, a penészgombák vagy a poratka ürüléke) ekkor is aktívak. Emiatt nem meglepő, ha valakinek a leghidegebb hónapokban is kellemetlen tünetei vannak.
Ha tudod, hogy neked valamilyen kültéri allergén okoz gondot (pl. pollen), akkor jobb, ha a "csúcsidőszakban" (pollen esetén az adott növény virágzásakor) gondosan megszűrt levegőt engedsz be a lakásba. Ezt az ablakok lehetőség szerinti zárva tartásával és HEPA-szűrős légkondi beüzemelésével tudod a leghatékonyabban megtenni.
Ellenkező esetben viszont – beltéri allergénnél – nyugodtan szellőztess minél gyakrabban, mert akkor várható a tünetek csillapodása.
Bár a nyugati orvoslás és az alternatív terápia gyakran ellentmond egymásnak, olykor azért találkozási pont is akad. Ide tartoznak azok a kutatások is, amelyek igazolják, hogy egy őszirózsafélék családjába tartozó gyógynövény, az acsalapu kivonata hatását tekintve akár az antihisztamin-tartalmú gyógyszerekkel is felveheti a versenyt. Hasonlóan ígéretes a mezei komócsin és a pycnogenol is – utóbbi egy francia fenyőfajta kérgének a kivonata.
Érdemes ezzel kapcsolatban figyelni a nemzetközi trendeket is, mert a világ egyik legszigorúbb gyógyszer-akkreditációs szervezete, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal már nem egy gyógynövény-alapú készítményt felvett az engedélyezett termékek sorába, s az ottani trendeket Európa is hamar követni szokta.
Aki allergiás, annak a zuhanyozás nemcsak a személyi higiénia fenntartásának egyik legnyilvánvalóbb módja, hanem valóságos mentőöv is, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a kültéri allergének eltűnjenek a hajból és a testfelületről. Hosszú haj esetén érdemes extra nagy hangsúlyt fektetni erre, és kímélő samponnal minél gyakrabban hajat mosni a pollenszezonban, hiszen a szálakon rengeteg szabad szemmel láthatatlan virágpor-szemcse megtapadhat.
Hiába tűnik szürreálisnak az orr- és szájmaszk viselete, súlyos allergia esetén bizony nem elvetendő ötlet. Az úgynevezett N95-ös maszkok képesek kiszűrni a levegőből az allergiás reakciót előidéző nanorészecskéket, így szó szerint fellélegezhet az, aki egyébként folyton csak tüsszögne és köhögne. A maszkok egyébként bármelyik patikában beszerezhetőek.
Azok a gyerekek, akik sok friss zöldséget, gyümölcsöt és magvat esznek – elsősorban szőlőt, almát, narancsot és paradicsomot –, kevesebb allergiás tünetet mutatnak. Az összefüggés tudományosan elismert, ám a kutatóknak még nem sikerült kimutatni, hogy ennek mi az oka pontosan. Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy az egészséges étrend az egész szervezetnek jót tesz.
A helyesen végzett orröblítés enyhítheti az allergiás panaszokat, ráadásul még a baktériumokat és a felhalmozódott nyákot is kiiktatja. Ehhez speciális öblögető szett vagy úgynevezett "neti kanna" szükséges. Utóbbi a keleti kulturális hagyományból származik, de az ottani filozófia – különösen a jóga – terjedésével nálunk is egyre nagyobb teret hódít.
Szakértők szerint az ideális öblögető oldathoz fél teás kanál tengeri só szükséges egy csipetnyi szódabikarbónával és 2,5 dl langyos desztillált vagy fertőtlenített vízzel.
A fokozott folyadékbevitel segít fellazítani az orrjáratokban felhalmozódott váladékot, megmentve a dugulástól. Érdemes vizet, teát, friss gyümölcslevet vagy meleg levest választani erre a célra.
Ha allergiás vagy, igyekezz annyi vegyszert kiiktatni az életedből, amennyit csak lehet! A beltéri allergének számának csökkentése gyakran enyhülést hoz azoknak is, akik valamilyen szabadban előforduló anyagra érzékenyek. Szódabikarbónából például nagyszerű természetes tisztítószert lehet készíteni, mosódióval pedig remekül lehet mosni. És már a fürdéshez és testápoláshoz is kaphatóak olyan natúrkozmetikumok, amikben jóval kevesebb, vagy egyáltalán nincs mesterséges összetevő.
Allergia esetén a cigaretta egyik oldalán sem érdemes állni. (Bár egyébként sem igazán…) Ha orrdugulással, köhögéssel, szemviszketéssel és könnyezéssel küzdesz, válassz direkt füstmentes helyeket. Ugyanígy hasznos az aeroszolos spray-k elkerülése.
Sokan számolnak be arról, hogy a megszokott orvosi kezelés kiegészítéseképpen nagyon hasznosnak találják az akupunktúrát: vagy kevesebb gyógyszerre van szükségük, vagy akár teljesen el is múlnak a panaszok. Egy próbát megér, ha szimpatikus neked ez az ősi távol-keleti gyógymód.