Edzéstippek, ha ízületi problémákkal küzdesz

Kevesebb fájdalom, több energia

A mozgás kulcsszerepet játszik az ízületi problémák kezelésében. Ha ugyanis engedsz a fájdalomnak, és a lustálkodást választod, akkor könnyen elveszítheted az évek során kemény munkával kialakított rugalmasságot. Hosszú távon ráadásul még a mindennapi feladatok elvégzéséhez szükséges állóképességed is veszélybe kerülhet.

Nem érdemes tehát a kispadon ücsörögni, mert akkor leépülhetnek az izmaid és bemerevedhetnek az ízületeid! Ilyenkor az a cél, hogy kímélő mozgás által fenntartsd az ízületi folyadék termelődésének folyamatát (a szervezet természetes "olajozását"), illetve megőrizd az ízületek rugalmasságát.

Ennek következményeként erősebbnek, fittebbnek és kevésbé fáradékonynak érezheted magad, ráadásul jelentős fájdalomcsillapító hatással is számolhatsz. Fontos azonban, hogy ha már kezelés alatt állsz, akkor részletesen beszélj erről az orvosoddal, ha pedig még nincs diagnózis a panaszaid magyarázatára, mielőbb vizsgáltasd ki magad!

Mit jelent az "ízületi probléma"?

Az ízületi probléma lehet akut – sérülés következtében hirtelen fellépő és lezajló – vagy pedig tovább fennálló, tehát krónikus. A hétköznapi nyelvhasználatban általában utóbbit szoktuk alatta érteni: "fájós", "érzékeny" vagy egyenesen "rossz" térdet, bokát, vállat, csuklót…

Valójában ilyenkor egy gyulladásos kórképcsoportról van szó: úgynevezett artritiszről, vagyis az ízületi tokot belülről "bevonó" hártya gyulladásáról, amely felborítja a csontok végén található porcok közötti kenőanyag, az ízületi folyadék termelődésének egyensúlyát. A túl sok folyadék duzzanatot és feszülést eredményez.

A reumatoid artritisz – vagyis a reumás ízületi gyulladás – pedig olyan degeneratív, folyamatos leépüléssel járó formája ennek a gondnak, amit gyógyítani nem lehet ugyan, de sikerrel kezelni igen, ami a fájdalmak eredményes csillapítása melletti állapotmegtartást jelent. Sajnos ez messze nem csak az idősebb korosztályt érinti, kialakulhat bárkinél!

Hogyan lehet kezelni?

Az ízületi gyulladás kezeléséről minden esetben a kezelőorvos dönt. A terápia többnyire időszakos pihentetésből, jegelésből, illetve külsőleg vagy belsőleg alkalmazott fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő kombinációjából áll. A kenőcsök és a gélek mellett nem szteroid alapú gyógyszerek is segíthetnek (súlyosabb gyulladásnál akár szteroidokra is szükség lehet).

A kiegészítő természetes gyógymódok közé tartozik az olívaolaj fogyasztása (a gyulladást okozó enzimek termelődését gátló hatás révén), a magnéziumban gazdag Epsom-só, a burgonyás pakolás, a napi két evőkanál forralt ricinusolaj, a kurkumás krém, az almaecetes borogatás, illetve a fokhagyma. A kezelés része lehet a fizikoterápia és/vagy a gyógytorna.

Újragondolni az edzést

Említettük, hogy mivel a mozgás kulcsszerepet játszik az ízületek állapotának javításában, hozzájárulva az életminőség javulásához is, ezért az orvos által javasolt pihentetési szakaszt követően mindenképpen érdemes újrakezdeni. Vagy aki eddig nem sportolt rendszeresen, annak elkezdeni!

A csekélyebb ízületi terhelést jelentő, úgynevezett "low-impact" mozgásformák jelentik ilyenkor a legjobb választást. Ide tartozik például a séta, az elliptikus tréner vagy a lépcsőzőgép használata, valamint az úszás is. Napi néhány perccel érdemes kezdeni, amit aztán 30-60 percre is fel lehet tornázni.

Sportolók tapasztalatai szerint sokat segíthet ilyenkor az ízületvédő vagy a kineziológiai tapasz használata is azon túl, hogy még lényegesebbé válik a bemelegítés és a levezetés. Célszerű megfontolni a gumiszalag és egyéb segédeszközök használatát, mert ezekkel ugyanolyan hatékony, ám az ízületek számára kevésbé megterhelő az edzés.

Egy szakképzett személyi edző ilyenkor jól jöhet, mert az érzékeny rész kímélését szem előtt tartva összeállíthatja a számodra testreszabott tervet. Fontos azonban, hogy ha súlyos problémáról van szó, akkor az elsődleges terápia része még nem az edzés, hanem a gyógytorna!

Vízben lenni jó

A víz a fizikai törvényszerűségek – egészen pontosan a felhajtóerő – révén tehermentesíti a testet, így tökéletesen alkalmas közeg a mozgásra azoknak, akik kímélni szeretnék az ízületeiket. Az úszás és a medencében végzett tornagyakorlatok (aquafitness) remek sportolási lehetőséget nyújtanak ilyen esetekben.

Súlyosabb gyulladás után viszont ajánlott az úszómedencénél kicsit melegebb vízben kezdeni, majd az alacsonyabb hőfokra fokozatosan áttérni.

A kardió jelentősége

Ízületi gyulladás esetén magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A tudósok feltételezései alapján ennek közvetett oka, hogy az érintettek gyakran letesznek az egészséges életmód egyik alapját jelentő mozgásról, ami természetesen csökkenti az érfalak rugalmasságát és a szív teljesítőképességét. A közvetlen ok pedig az lehet, hogy a szervezetben lévő gyulladás megterheli a szívet.

Mindez azonban kiküszöbölhető rendszeres kardiózással, tehát sétával, tánccal vagy elliptikus tréner használatával. Amennyiben az ízületi gyulladás alsó végtagot érint (csípő, térd, boka), a futásról vagy le kell tenni, vagy pedig csak szigorúan megszabott előkészületek mellett lehet folytatni.

Izometrikus edzés

Ezek a gyakorlatok az izmok megfeszítését, majd ellazítását jelentik – méghozzá úgy, hogy ez kívülről gyakran nem is látszik. Ezért szokták rá mondani, hogy "az erő a mozdulatlanságban rejlik".

Sérülésveszély gyakorlatilag nincs, ám elképesztő mértékben segíti az izmok oxigénellátását és a vérkeringést. Miután a tréning állva, ülve vagy akár fekve is végezhető, semmiféle alibit nem lehet ellene elfogadni. Nemcsak sérülések és ízületi problémák esetén vethető be, hiszen profi sportolók is alkalmazzák a teljesítőképességük növelésére.