10 dolog, amit lehet, hogy nem tudtál a nátháról

Mi a nátha?

A szó szoros értelmében vett náthát vagy megfázást vírusok okozzák. Több mint 200 fajta okozhat kellemetlenséget az ember számára, de a leggyakoribb a rhinovírus, ami a megbetegedések legalább 50%-áért felel. A többiek közül pedig érdemes kiemelnünk a coronavírust, a légzőszervi problémákat kiváltó HRSV-t (Respiratory Syncytial Virus), az influenzát és a parainfluenzát.

Természetesen baktériumok is előidézhetnek hasonló panaszokat, például a staphylococcus, a pneumococcus vagy a haemophylus, ám ezt nem szoktuk náthának hívni, sokkal inkább az érintett rész gyulladásaként (akár torok- vagy mandulagyulladásként) hivatkozunk rá.

Mivel a vírusos és a bakteriális eredetű fertőzéseket betegként nem könnyű, sőt esetenként lehetetlen megkülönböztetni egymástól, súlyos vagy 5 napon túl húzódó panaszok esetén érdemes felkeresni az orvost. Ő vizsgálat alapján felállítja a pontos diagnózist, és annak megfelelő kezelést javasol.

A nátha átvészelését a tünetek enyhítésére irányuló terápiával, például orrcseppel és nyákoldóval, illetve az immunrendszer erősítésével lehet elősegíteni. Míg a bacik okozta gondra általában antibiotikumot szoktak felírni. A továbbiakban a vírusos eredetű megbetegedéssel, tehát a náthával fogunk foglalkozni.

Meddig élnek a kórokozók?

A vírusok élettartama nagyban függ a fajtájuktól és a környezettől, amiben éppen vannak. Egyaránt meg lehet találni őket a konyhapulton, a kilincsen, vagy orrfújás után a kezeken. A fürdőszobai mosdón például nagyjából 3 órán át életképesek a kórokozók, ezért ha beteg van a családban, célszerű gyakran áttörölni a felületeket fertőtlenítő törlőkendővel.

Akinek tünetei vannak, már tényleg nem fertőz?

Elterjedt tévhit, hogy a tünetek jelentkezésekor a vírusok már nem terjednek tovább a betegről. Valójában féligazságról van szó, mert az igaz, hogy a vírus „elkapása” után, de még a panaszok előtt is nagy a fertőzés kockázata, de ugyanez a helyzet a tüneti időszak első 2-4 napjában.

Betegként fontos ilyenkor vigyázni másokra: kézfertőtlenítő zselét alkalmazni, rendszeresen kezet mosni szappannal, és emellett inkább a könyökhajlatba köhögni és tüsszenteni a tenyér helyett, mert azzal úgysem fog meg az ember dolgokat.

A vizes hajtól tényleg meg lehet fázni?

A megfázás neve nagyon csalóka, mert igazából semmi köze a külső hőmérséklethez. Így hiába ijesztgettek azzal kiskorodban, hogy megfázol, ha vizes hajjal mész ki az utcára, csak akkor lehet bajod, ha megfertőződsz a kórokozóval.

Persze, fázni ettől még nem kellemes, tehát mindig öltözz fel az időjárásnak megfelelően, a vizes hajat pedig tartogasd otthonra vagy a meleg nyári napokra!

De akkor télen miért gyakoribb a nátha?

A vírusok cseppfertőzéssel terjednek, ami azt jelenti, hogy az embereknek viszonylag közel kell lenniük egymáshoz a fertőzéshez. Hűvösebb hónapokban több időt töltünk beltérben, tehát másokkal összezárva négy fal között. Emellett télen sokkal szárazabb is a levegő, a vírusoknak pedig pont az alacsony páratartalom kedvez.

Ezt viszont akár ki is lehet használni: a hálószobai párásító segíthet a téli időszak náthamentes túlélésében.

Tényleg segít a C-vitamin?

Tény, hogy a C-vitamin nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, ráadásul kutatások alapján valószínűsíthető, hogy naponta legalább 200 mg szedése lecsökkenti a nátha időtartamát.

Akármilyen meglepő azonban, tudományosan egyelőre nem alátámasztott az, hogy a C-vitamin ok-okozati összefüggésben hozzájárulna a megelőzéshez. Ugyanakkor a placebo hatásról se feledkezzünk meg: aki védettnek érzi magát a kórokozókkal szemben, tényleg kisebb eséllyel betegszik meg!

Akkor viszont mi a legbiztosabb módszer a megelőzésre?

A gyakori kézmosás és a kézfertőtlenítő használata a leghatékonyabb "trükk" a nátha elkerülésére. Meg persze az erős immunrendszert eredményező egészséges életvitel.

Hogyan kell kezelni a gyerekeket?

A kicsik számára nátha esetén a legjobb "gyógymód" a pihenés és a sok folyadék. A nemzetközi ajánlások szerint 4 éven aluliaknak nem szabad recept nélkül kapható gyógyszert adni!

Aggódó szülőként pedig természetes, ha azonnal orvoshoz viszik a gyereket. Óriási rutin szükséges ahhoz, hogy valaki "ránézésre" megmondja, vírusos vagy antibiotikumot igénylő problémáról van-e szó, s ezt nem lehet elvárni attól, aki nem orvos.

Valóban csodaszer a húsleves?

Enyhíti az orrdugulást, valamint gyulladáscsökkentő hatása is van. Ennek legfőbb magyarázata, hogy kevés zsír mellett sok fehérjét, rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, és egyébként is jólesik olyankor a meleg folyadék.

Tehát igen: nemcsak a nagymamák mondják, hogy a húsleves jó a nátha ellen, hanem a tudomány is!

A gyakori megfázás komolyabb bajt jelez?

Gyerekeknél teljesen normális, ha évente 6-10 alkalommal is náthásak, mivel sok időt töltenek közösségben, így rengeteg kórokozónak vannak kitéve. Ugyanígy a felnőtt oktatási intézmények és a munkahelyek is vírusokban gazdag terepnek számítanak, emiatt alapvetően nem kell rosszra gondolni, ha kéthavonta jön a köhögős, tüsszögős, szipogós időszak.

Múlni nem akaró krónikus gyulladás esetén azonban más a helyzet, mert olyankor orvosi kezelésre van szükség.

És ha nem "csak" nátha?

A magas láz arra utal, hogy nem csupán közönséges megfázásról van szó, hanem influenzáról vagy szövődményes gyulladásról. Ilyen egyértelmű jel még az izomfájdalom. A gyengeség viszont nem, mert az lehet a nátha jele is.