Fitness Akadémia
Csatlakozz
Kapcsolat
1033 Bp., Hévízi út 1.
Hétfőtől - péntekig, 10-14 óráig
Mobil: | +36 (30) 506-0483 |
E-mail: | titkarsag--.at.--fitnessakademia.hu |
Nyilvántartásba vételi szám:
B/2020/000294
Engedélyszám: E/2021/000022
Ugye, milyen rossz érzés, amikor ételt kell kidobni? Ráadásul nem "csak" a szívednek és a pénztárcádnak fáj, hanem a környezetnek is. Ilyenkor ugyanis minden erőforrás, ami az előállításához vagy a megtermeléséhez kellett, kárba vész.
Bár egyetlen fogyasztó nem számít olyan hatalmas környezetszennyezőnek, mint egy nagyipari vállalat, a hulladék mennyiségének csökkentése igenis olyan óvintézkedés, ami "sok kicsi sokra megy" alapon rengeteget jelenthet. Arról nem is beszélve, hogy ha elkezdesz ennyire tudatosan viszonyulni az élelmiszerfogyasztáshoz, akkor előbb-utóbb az élet más területein is hasznát veheted ennek a szemléletnek.
Most megpróbálunk egy kicsit segíteni abban, hogyan csökkentsd az élelmiszerhulladék mennyiségét otthon, a munkahelyeden vagy az iskolában, és akár út közben is.
Ez a tanács olyan egyszerű, hogy előre talán legyintesz is rá: "ugyan már!" De akármilyen hihetetlen, még mindig az az élelmiszerpazarlás legfőbb oka, hogy az emberek egyszerűen túl sokat vásárolnak, vagyis olyan mennyiséget, amit nem tudnak felhasználni.
A problémán az sem segít, hogy a fogyasztói társadalom működési mechanizmusa révén a nagyobb adag akár lényegesen kevesebbe is kerülhet. Így folyton ott a kísértés, hogy az XXL-es kiszerelést vedd. Pedig ez csakis akkor éri meg, ha a szavatossági időn belül egyébként is elfogy nálad az adott mennyiség.
Amikor tehát legközelebb a polcok előtt időzöl a boltban, jusson eszedbe: a nagyobb valójában nem mindig kedvezőbb – még akkor sem, ha csábítóbb!
Mindannyian tudjuk, hogy mik azok az egyértelmű jelek, amelyek bizonyítják, hogy az adott étel vagy élelmiszer megromlott. Ezt nem is részleteznénk, mert nem túl gusztusos – legfeljebb annyira, hogy látható penésznyom esetén mindenképpen azonnal kuka!
Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az 1-2 napja lejárt termékeket muszáj kidobni, mint ahogyan a tökéletesnél egy árnyalattal érettebb zöldségeket, gyümölcsöket sem. Előbbieknél az állag-, illat- és végül ízpróba dönt, utóbbiakból pedig zamatos levest, turmixot vagy sült finomságot lehet még készíteni.
A lényeg, hogy inkább a saját érzékszerveidnek higgy, mintsem a szavatossági időnek, de azért vannak olyan élelmiszerek, amelyekkel nem árt óvatosnak lenned: ide tartoznak például a hús- és a tejtermékek. Ha akár csak a gyanú is felmerül, hogy valami tényleg nem stimmel, inkább ne használd fel – és ez akár a szavatossági időn belül is megeshet!
Ha véletlenül sikerül valami olyasmit is beszerezned, amiből egyébként már van otthon, az megint csak egyenes út a felesleges pazarláshoz. Így érdemes folytatólagos bevásárlólistát írnod. Ha eszedbe jut valami, ami éppen elfogyóban van, akkor gyorsan hozzáírod, mielőtt kimegy a fejedből, emellett pedig rendszeresen átnézed, miből áll az otthoni készlet.
A bevásárlólista akkor tökéletes, ha összhangban áll egy másik listával, vagyis a meglévő élelmiszerek leltárával. Nyugi, nem muszáj kézzel írt listákkal bajlódnod (amiket egyébként szörnyen könnyű elhagyni vagy otthon felejteni). Már praktikus okostelefon-alkalmazások is léteznek erre a célra, de akár a sima jegyzet app is hasznos lehet, és mindig kéznél van!
Az élelmiszerhulladék keletkezésének egyik leggyakoribb oka, hogy az ember hajlamos megfeledkezni róla, mi van az "éléskamrában", és milyen szavatossági dátummal. Nyilvánvaló, hogy egy nagycsaládnál szinte lehetetlen küldetés a leltár naprakész vezetése, de van egy módszer, ami még a tényleg nagytételben gondolkodó áruházaknak és éttermeknek is rengeteget segít.
Mindössze arról van szó, hogy az újonnan vásárolt élelmiszer kerüljön hátra a hűtőben vagy a kamrapolcon, a régebben beszerzett (tehát közelebbi lejáratú) pedig előre. Amilyen meglepően kevés energiát igényel ennek a betartása, pont annyira hatékony is.
Biztosan tapasztaltad már, hogy a romlandó élelmiszerek hol és milyen körülmények között őrzik meg a legjobban a minőségüket. Általános érvényű tipp, hogy a hűtődben ne legyen melegebb 5 foknál, az elkészített ételeket mindig a nyersek fölött tárold (hogy elkerüld az esetleges szennyeződést), és használj légmentesen záródó tárolókat.
A műanyag tárolódobozok praktikusak ugyan, de ha ebben is maximálisan környezetbarát megoldásra törekszel, könnyen találsz olyat, ami üvegből készült, bambusz vagy más természetes anyagú fedéllel. Ha felbontasz egy konzervet, és csak egy részét használod fel, a tartalmát mindig helyezd át egy megfelelő tárolóba, úgy tedd be a hűtőbe – ne maradjon a konzervdobozban!
Ne feledd azt sem, hogy bizonyos gyümölcsök és zöldségek a természetes érési vagy erjedési folyamat révén is olyan gázokat bocsáthatnak ki, melyek miatt a közelükben lévők is hamarabb romlanak. Ezért érdemes, az almát, a banánt és a paradicsomot is úgy tárolni, hogy közvetlenül ne érintkezzenek semmi mással.
A heti étrend nem csupán a tudatos táplálkozásban segít, hanem abban is, hogy környezetbarát háztartást tudj vezetni. Így ugyanis előre tervezhetővé válik az élelmiszerszükségleted és a bevásárlólistád, tehát minimálisra csökken a "túlvásárlás" és a fölösleges beszerzések veszélye.
Beletelhet néhány hétbe, mire sikerül tökéletesen összehangolnod az étrendet és a bevásárlólistát – úgy, hogy a mennyiségek stimmeljenek –, de hidd el, megéri a fáradságot! Már csak azért is, mert nagy terhet vehet le a válladról, ha nem kell minden áldott nap a "mit együnk?" kérdéssel foglalkoznod.
Ha például egy hónapon át mindig felírod, hogy mi romlott meg otthon, akkor könnyedén rájöhetsz, mi az, amiből kevesebbet kellene készítened vagy vásárolnod. Ha például azon kapod magad, hogy minden héten ki kell dobnod valamennyi narancsot, még akkor is adott a következtetés, hogy kevesebbet vásárolj belőle, ha a nagyobb mennyiség akciós.
Hiszen tudod: valójában csak azzal tudsz spórolni, ami el is fogy. A többi étel- és pénzkidobás!
A fagyasztás sok esetben segíthet a szavatossági idő kitolásában. Sok zöldség és gyümölcs fagyasztható, amivel megelőzheted, hogy ki kelljen őket dobni. Ráadásul így adott a lehetőség, hogy szezonon kívül is örülj nekik. A kenyér, a hús és az elkészített ételek jelentős része is nyugodtan lefagyasztható.
Csak arra figyelj, hogy amit egyszer már kiolvasztottál a fagyasztóból, azt sohasem szabad visszafagyasztani! Hűtőben még jó lehet néhány napig, de a visszafagyasztásnak a súlyos állagkárosodás mellett akár ételmérgezés is lehet a vége.
Érdemes tudatosan beiktatni 1-2 olyan napot hetente, amikor az eltett ételekből csemegézel. Ha ugyanis mindig csak beteszed őket a hűtőbe vagy a fagyasztóba, de utána nem nyúlsz hozzájuk, akkor ugyanúgy szemét lesz belőlük, mintha kidobtad volna őket már az első napon. Csak még energiát is pazarolsz a felesleges tartósításukra.
A nagyüzemileg tartósított élelmiszer teljesen más, mint a házi. Elég csak a nagymama befőttjeire, lekvárjára és savanyúságaira gondolni, ami mindig jobb, mint a "bolti". Érdemes tehát begyűjtened a családi praktikákat – vagy akár az internetről tájékozódni –, hogy milyen tartósítási eljárásokat tudsz kipróbálni akár otthon is.
Ki tudja, talán te leszel a házi szilvalekvár vagy kovászos uborka következő bajnoka!