Egyre többen szenvednek ételallergiától, de miért?

Becslések szerint akár minden 10. felnőtt valamilyen súlyosabb ételallergiával élhet, míg ötből kettőnél enyhébb tünetek jelentkeznek. Gyerekeknél az ételallergiások aránya 13-ból egy.

Mi az az ételallergia?

Amikor az emberi test immunrendszere kártékonynak érzékel egy bizonyos tápanyagot, és ezt tünetek kíséretében "túlreagálja", akkor beszélhetünk allergiás reakcióról. Az allergiát okozó anyagot – akár ételről van szó, akár másról – allergénnek hívjuk.

Kétféle ételallergiát különböztetünk meg egymástól. Az egyiknél a szervezet immonoglobulin (IgE) nevű antitestei lépnek reakcióba az adott élelmiszerfajtával, a másiknál pedig az immunrendszer más részei. A kettő közötti alapvető különbség több dologban is megmutatkozik.

Az IgE-érintettségű változat általában tojás, tej, mogyoró, dió, szója vagy gabona bevitele esetén vált ki reakciót, leggyakoribb tünetei pedig a kiütés, a viszketés, az ajak, a nyelv vagy a torok duzzanata, a légutak elzáródása, a hasfájás, a hányás és a hasmenés. Súlyos esetben akár életveszélyes anafilaxiás állapot is kialakulhat, ami a teljes szerveztet érintő túlérzékenységi reakció, és az immunoglobulinokból felszabaduló anyagok okozzák. Ilyenkor adrenalin injekcióra is szükség lehet.

IgE-érintettségű ételallergia esetén az úgynevezett keresztallergia lehetőségével is számolni kell, ami azt jelenti, hogy egyes élelmiszerekben hasonló a fehérjék szerkezete, s emiatt aki allergiás az egyikre, annál a másiknál is panaszok jelentkezhetnek. Sőt, ez nemcsak az ételekre érvényes: a pollen- vagy latexallergiások gyakran érzékenyek a banánra, az avokádóra, a kivire vagy a gesztenyére.

A nem IgE-érintettségű ételallergia általában az emésztőrendszert sújtja, így gyakran ételintoleranciának is szokás hívni. Legjellemzőbb tünetei a hányás és a hasmenés, de lehet akár fejfájás, ízületi panasz vagy bőrprobléma is. Ezek a panaszok általában később jelentkeznek és tovább tartanak, mint a másik típus esetében: előfordulhat, hogy a bevitel után akár 3 nappal jelentkeznek.

Az ételallergia és intolerancia közötti különbségtételt nehezíti, hogy az erre vonatkozó szóhasználat nem minden nyelvben egységes, így az erről szóló szakirodalom és ismeretterjesztő anyagok olvasásánál, fordításánál különös gonddal kell eljárni. Az angolszász szakirodalomban a nem IgE-érintettségű allergiát intoleranciának szokás hívni, míg magyarul inkább csak egyes anyagok (például a glutén vagy a laktóz) lebontási zavarát, aminek az oka a tápcsatornában van.

A leggyakoribb allergén ételek

·         Földimogyoró

Nem is gondolnánk, hogy a mogyoró milyen sokféle élelmiszerben megtalálható, beleértve a készen kapható süteményeket, kekszeket és szószokat is. Megeshet, hogy már az is probléma, ha valamiben elvileg nincs ugyan földimogyoró, de olyan üzemben gyártják, ahol mogyorót is feldolgoznak. Emiatt szokták ráírni a csomagolásra, hogy „nyomokban földimogyorót tartalmazhat”. Földimogyoróallergia esetén a más mogyoróféléken túl a dió és a mandula is kerülendő.

·         Tejtermékek

Ha gyermekkorban jelentkezik, akkor általában magától helyre jön, tehát a kicsik többsége "kinövi". Felnőtteknél pedig gyakorlatilag bármikor jelentkezhet.

Megkülönböztetjük egymástól a tejcukor (laktóz) és a tejfehérje-érzékenységet. Utóbbi sokkal több élelmiszert érint, mert akár a tonhalkonzerv is tartalmazhat tejproteint.

·         Tojás

Akinek a tojástól van problémája, annak nem csupán az omlettről kell lemondania. Rengeteg élelmiszerben megtalálható ugyanis: a tésztafélékben, a majonézben vagy a kekszekben és a péksüteményekben. Még a tejszínhab és a sós perec fehér díszítése is tojást rejthet. Érdekesség, hogy az influenza elleni védőoltás összetevői között is szerepelhet.

·         Tengeri kagyló

Ez a leggyakoribb ételallergia, mely felnőttkorban alakul ki, s még az is elképzelhető, hogy utána élethosszig kísér. A kagyló, a rák és a homár mind súlyos allergiás reakciót okozhat, akár egyik pillanatról a másikra. Persze, ettől még nem kell mindenkinek lemondani ezekről az egészséges finomságokról, hiszen még mindig bőven többségben vannak azok, akiknek nem lesz tőlük semmi bajuk.

·         Hal

Van, aki a friss lazacra, tonhalra vagy lepényhalra allergiás – sőt, akinek problémája van az egyikkel, annak talán a többivel is. A thai és a kínai konyhában használatos halszósz is gondot okozhat, akárcsak a cézár salátaöntet, mert valahol szardellával készítik.

·         Szója

A kenyerek, a kekszek, a konzerv levesek, a feldolgozott hústermékek és a sós rágcsálnivalók mind tartalmazhatnak szóját, amit ugyancsak kiemelten kell a csomagoláson feltüntetni. Allergia esetén természetesen kerülendő a szójabab, a szójatej és a szójaszósz is. Az érzékenység a gyerekek körében sokkal gyakoribb.

·         Búza

Rengeteg mindenben megtalálható a kenyértől a sörig, vagy éppen a salátaöntettől a szalámiig. De miért is? Mert a benne lévő fehérje kiváló állagjavító az élelmiszeriparban. Búzára való érzékenység esetén általában az árpa, a zab, a rozs, a kukorica és a rizs fogyasztása nem jelent veszélyt, a bulgur és a kuszkusz azonban már igen.

A búzára való allergia nem egyenlő a gluténérzékenységgel, ami egy több gabonafélében is megtalálható fehérje.

Hogyan "kezdődik" az ételallergia?

Maga a folyamat rendkívül egyszerű, csak éppen a pontos oka nem tisztázott. Allergia esetén azonnal turbó fokozatba kapcsol az immunrendszer az allergén anyag bevitelekor. Eleinte lehet, hogy még nem is jelentkezik olyan egyértelmű panasz, mint a kiütés vagy a hasfájás, de a szervezet egy idő után elkezd egyre jobban figyelni arra az anyagra, ami a túlreakciót kiváltotta, és az emiatti hisztamintermelődés egyszer csak eléri azt a szintet, hogy maguk az allergiás tünetek is megjelennek.

Feltételezések szerint a gyermekkori ételallergiára való hajlam már az anyaméhben is kialakulhat, felnőttkorban pedig az adalékanyagok és más környezeti tényezők is szerepet játszhatnak.

Tényleg, mi a helyzet az adalékanyagokkal?

Bizonyos adalékanyagok kiválthatnak olyan reakciót, ami nem tartozik az allergiás tünetek közé, mégis fontos megemlíteni. Az ízfokozóként használt nátrium-glutamát például bőrpírt, melegségérzetet, fejfájást és mellkasi nyomást okozhat. A szulfitok pedig – amelyek egyes aszalt gyümölcsökben, a borban és más élelmiszerekben is jelen vannak – légzési nehézséget okozhatnak az asztmásoknak, ezért feltétlenül fel kell tüntetni őket a csomagoláson.

Mi az az orális allergia szindróma?

Előfordulhat, hogy például nyers alma, cseresznye, kivi, zeller, paradicsom vagy paprika fogyasztása esetén viszkető-bizsergő érzés jelentkezik a szájban vagy a környéként, ami könnyezéssel és szipogással is párosulhat. Pollenallergia esetén ez egy gyakori keresztallergiás reakció.

Az edzés súlyosbíthatja

Mivel a mozgás a testhőmérséklet növekedésével jár, ezért előfordulhat, hogy a meglévő enyhe – talán még tüneteket sem okozó – ételallergia átmenetileg felerősödik a hatására, amennyiben éppen edzés előtt sikerült fogyasztani belőle. A leggyakoribb élelmiszerek, amik gondot okoznak ilyenkor, az a kagyló, a paradicsom, a sajt, a zeller és az alkohol.

Bármilyen meglévő ételallergia esetén ajánlott elkerülni ezeket a sportolás előtti órákban.

Hogyan lehet kimutatni?

Noha IgE-érintettségű ételallergia esetében egy egyszerű vérkép is árulkodó lehet, valójában a kiiktatásos (eliminációs) diéta az, ami feketén-fehéren megmutatja a helyzetet. Érdemes dietetikus segítségével összeállítani az étrendet, amelyben bizonyos ideig kizárható egy allergén ételcsoport, így bebizonyosodik, hogy mi (nem) az, amit a szervezet probléma nélkül elfogad.