Melyik a legerősebb? Tények és tévhitek az izmokról

1. „Az izmok valami erős dologról kapták a nevüket.”

Tévhit. Magától értetődőnek tűnik, hogy az izmok egy megkérdőjelezhetetlen erejű és kitartású dolog után kapták a nevüket. Hiszen az egész test mozgatása mellett létfontosságú szervi funkciókért is felelnek. Ezzel szemben viszont az az igazság, hogy a latin „musculus” szó kisegeret jelent. (Talán kevésbé meglepő, hogy a „mus” maga egeret.)

A kifejezés megalkotói úgy gondolták annak idején, hogy egyes izmok összehúzódása és elernyedése pont úgy néz ki kívülről, mintha kisegerek rohangálnának a bőr alatt. Kirobbanó forma esetén pedig feltehetően nagyobb példányok is akadnak…

2. „Az emberi test java része izom.”

Tévhit. Az emberi test 30-45%-a izom. Bár az arányok nemenként, korosztályonként és egyénenként eltérhetnek, egy szálkás férfinél nagyjából az izmok adják a testösszetétel 45%-át, a csontok a 15%-át, a zsírszövetek pedig a 15%-át. Nőknél ez 30% izom, 12% csont és 30% zsír. (Hangsúlyozzuk, hogy ez csupán egy irányadó érték, amitől a többség kisebb-nagyobb mértékben eltér.)

A fennmaradó hányadot a belső szervek és a testtömeg nem állandó elemei teszik ki. A tévhit alapját valószínűleg az a tény képezi, hogy nemcsak a mozgásszerv-rendszerhez tartozó izmaink vannak, hanem másfajták is. Hamarosan a többiről is szót fogunk ejteni.

3. „A szívizom munkája a legnagyobb.”

Tény. A harántcsíkolt izmok hatalmas erőkifejtésre képesek (gondolj csak például a súlyemelésre), de kevesebb ideig terhelhetőek. Míg a számos belső szerv működését elősegítő, és az érfalakat alkotó simaizmok tovább bírják a strapát. Viszont lényegesen kisebb erőkifejtéssel.

A harmadik izomfajtának, a szívizomnak pedig az a különlegessége, hogy harántcsíkolt izmokból áll ugyan, ám hatalmas és szüntelen terhelést bír el azoknak a másfajta kapcsolódása miatt. Gondolj bele: attól a pillanattól kezdve, hogy kialakul az anyaméhben, óriási erővel pumpálja a vért, egész életedben! A szíve tehát mindenkinek színtiszta izomból van.

4. „Minden izmot lehet tudatosan edzeni.”

Tévhit. Az emberi testben több mint 600 izom található. Minden egyes mozdulatnál szükség van rájuk. Például futásnál vagy emelésnél, de ahhoz is, hogy megfogj egy tollat vagy felkelj az ágyból. Ugyanakkor az emésztésben és a légzésben is segítenek. Sőt, még a „libabőrt” is az izmaid működésének köszönheted!

Persze, minél több izmodat igyekszel tudatosan átmozgatni, annál jobb. Viszont bármennyire is profi vagy, a pihenés és alvás közben is aktív simaizmok működése nem tudatos, így „gyúrni” sem tudsz rájuk. Természetesen a szívizom működése sem tudatos, mégis kedvezően hat rá a rendszeres testmozgás.

5. „Több izom kell a homlokráncoláshoz, mint a mosolyhoz.”

Tévhit. Valahol logikusnak is tűnhet, hogy az összetettebbnek látszó rosszalló arckifejezés, a homlokráncolás nagyobb izommunkát kíván, mint egy könnyed mosoly. A számszerű valóság viszont úgy tűnik, mégis más. Előbbihez 11 izom összehangolt munkájára van szükség, míg utóbbihoz 12.

Persze, nem csak ez az egy – némiképp lehangoló – tudományos eredmény született eddig a témában. Azt is sikerült bebizonyítani, hogy szebbnek és vonzóbbnak találjuk a mosolygós embertársainkat, így talán mégiscsak megéri az a kis plusz izommunka.

6. „Az ujjakban rengeteg izom van.”

Tévhit. Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy minden egyes ujjperc kifinomult munkáját megannyi külön izom segíti. Valójában viszont az a helyzet, hogy az ujjak csupán „bábok”, és maga a kéz a „bábművész”, aki mozgatja őket.

Az ujj csontjain tehát nincsenek izmok, mindössze ínak, amik a tenyér és a csukló izmaihoz kötik őket. Ezért van az, hogy a csuklót és a tenyeret érintő kórképek – például a csuklóalagút-szindróma vagy a tenyéri bőnye zsugorodása – nagyon fájdalmassá tehetik az ujjmozdulatokat, és akadályozhatnak a fogásban.

Érdemes tehát különösen vigyáznod erre a kényes területre. Például ergonómiailag megfelelő billentyűzet- és telefonhasználattal.

7. „A spenót segít, hogy erősebbek legyenek az izmaid.”

Tény. Popeye bizony nem tévedett! A spenót bőséges vasforrás, márpedig a szervezetednek erre a nyomelemre van szüksége ahhoz, hogy az oxigén megfelelően áramoljon a vérrel együtt a testedben. Ha nem jutsz elegendő vashoz, akkor „fáradtabbak” lesznek az izmaid, nem lehet őket rendesen munkára fogni.

Maga a spenót természetesen még senkiből sem faragott testépítő világbajnokot, az evésen kívül azért Popeye is csinált még egy-két dolgot. Ám az biztos, hogy a vaspótlásra mindenkinek érdemes odafigyelni, aki szeretné megőrizni az egészségét.

8. „Az izmaid képesek emlékezni.”

Tény. Bár az is igaz, hogy az izommemória fogalma kicsit mást takar, mint amire a legtöbben első hallás után gondolnak. Kiderült ugyanis, hogy ha gyarapítod az izmaidat, akkor a myonucleusok (az izomnövekedés nélkülözhetetlen elemei, nagyon pici sejtszervek) egy későbbi izomtömeg-vesztés esetén sem tűnnek el, csupán összezsugorodnak. Ezért utána már könnyebben épülnek újra.

Ennek a folyamatnak köszönhető, hogy aki egyszer már „kigyúrta magát”, gyorsabban visszanyeri a formáját. Összességében tehát az izmok „emlékeznek” a korábbi méretükre, ezt jelenti az izommemória.

Az viszont tévhit a tudomány jelenlegi állása szerint, hogy maguk az izmok konkrét mozdulatokra emlékeznének. Az ilyen jellegű információk tárolása sokkal inkább az idegrendszer, az agy feladata.

9. „Alvás közben is erősödnek az izmaid.”

Tény. Az edzés adja meg ugyan az „alaphangot” az izomépítéshez, ám a folyamat jelentős része igazából alvás közben játszódik le. A legmélyebb alvási ciklusok során történik meg a szövetregeneráció, amikor is helyreállnak a mikrosérülések és sejtszinten kialakulnak az új izmok.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás tehát elengedhetetlen a legjobb formád eléréséhez és megtartásához. Hiába edzel, ha a regenerációra nem adsz lehetőséget a testednek.

10. „Edzés közben még a legkisebb izmodat is átmozgatod.”

Tévhit. A legkisebb izmod ugyanis a középfülben található kengyelizom, ami a legkisebb csontodhoz, a kengyelcsonthoz tapad. Ez a kis izom gátolja meg, hogy a kengyelcsont túlságosan mozgásba lendüljön, amikor túl erőteljes lenne a zaj. Például akkor, amikor a saját hangodat hallod. Persze, eszerint a kiabálás és a bulizás is tekinthető egyfajta edzésnek, bár a hatékonyságuk kérdéses…