Fitness Akadémia
Csatlakozz
Kapcsolat
1033 Bp., Hévízi út 1.
Hétfőtől - péntekig, 10-14 óráig
Mobil: | +36 (30) 506-0483 |
E-mail: | titkarsag--.at.--fitnessakademia.hu |
Nyilvántartásba vételi szám:
B/2020/000294
Engedélyszám: E/2021/000022
Ne ess pánikba, inkább készülj fel! – hangsúlyozzák az egészségügyi szakemberek. Ez bizony nem azt jelenti, hogy feltétlenül maradj otthon, és élj jó előre bespájzolt konzerveken.
Tavaly decemberben járta be a világsajtót a hír, hogy egy olyan koronavírus kezdett el terjedni közép-kínai régió legnépesebb városában, Vuhanban – ahol 12 millióan laknak, tehát többen, mint a tizenegyszer akkora területű Magyarországon összesen –, amelyet korábban még nem mutattak ki embereknél.
Nem volt nehéz megjósolni, hogy a vuhani népsűrűség igencsak kedvezni fog a kórokozó terjedésének. Így is történt: először Ázsia többi részén, majd a kontinensen kívül is megjelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) januárban hirdette ki, hogy a járvány közegészségügyi vészhelyzetnek minősül.
A koronavírust azért tartják veszélyesnek, mert fertőzőképesebb például a "hagyományos" influenzánál – bár hozzá kell tennünk, hogy az influenzavírus is folyamatosan változik, mutálódik, tehát tudományos értelemben nem lehet általánosítani –, illetve különösen veszélyes azokra, akiknek eleve gyengébb állapotban van a szervezetük és az immunrendszerük (pl. idősek, krónikus betegek).
Az új koronavírus – amit a szakértők SARS-CoV-2-nek, azaz „súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2-nek” hívnak, az általa okozott betegséget pedig a kirobbanás évére utalva COVID-19-nek – becslések szerint már több mint százezer megbetegedéshez vezetett Kínában, és nagyjából 4-5 ezerhez 37 másik országban. Kínában eddig csaknem háromezer halálesetért tehető felelőssé.
A koronavírus egyébként gyűjtőnév: a fáma szerint „a Coronaviridae család Orthocoronavirinae (korábbi nevén Coronavirinae) alcsaládjába tartozó fajok általános elnevezése”. A koronavírusok különlegessége, hogy általában csak állatok között terjednek, ám a négyféle rendjük közül – alfa, béta, gamma, delta – kettő olykor emberre is átterjed, mégpedig az alfa és a béta.
Korábban csak két esetben okozott világjárványt koronavírus: az első a 2002-es SARS volt, szintén Kínából. Ez a járvány főleg Kína és Hongkong lakosságát érintette, s 2003-ra lecsengett. A másik pedig a MERS koronavírus, amely onnan kapta a Közel-Keletre utaló nevét, hogy Szaúd-Arábiában robbant ki 2012-ben, s azóta legalább 2500 embert fertőzött meg.
A Lancet című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a COVID-19 DNS-e 79%-ban megegyezik a SARS-éval és 50%-ban a MERS-ével, valamint 88%-os hasonlóságot mutat a bat-SL-CoVZC45 és bat-SL-CoVZXC21 denevér koronavírusokkal.
Mivel a koronavírusok leggyakoribb hordozói a denevérek, a tudósok feltételezése szerint nem közvetlenül róluk, hanem valamilyen háziasított "közvetítő" állat útján terjedhetett át emberre a kórokozó. A SARS például a cibetmacskákról, a MERS pedig dromedárokról (egypúpú tevékről) terjedt át az emberekre.
Ennek a megállapítása viszont nem mindig könnyű, és a mostani koronavírusnál sem tudjuk még biztosan. Annyi adat áll rendelkezésre, hogy a tenger gyümölcseit árusító vuhani központi piacon regisztrálták az első eseteket, így a hatóságok január 1-jén le is zárták a piacteret . Később azonban kijelentették: nem valószínű, hogy ez lehetett az egyetlen kezdeti gócpont.
A koronavírusoknál megszokott módon a COVID-19 is légzőszervi úton terjed, a légutakban (főleg az orrban és a tüdőben) koncentrálódva, cseppfertőzéssel: tehát főleg orrváladék vagy nyál útján. A tüsszögés és a köhögés ilyen szempontból kritikus, hiszen valósággal „szétszórja” a vírust.
A WHO szakemberei szerint minél súlyosabbak valakinek a tünetei, annál fertőzőbb, ám érdemes résen lenni, mert a vírus tünetmentes állapotban is fertőzőképes. A Journal of the American Medical Association állásfoglalása szerint a lappangási idő általában 5-6 nap: jellemzően ennyi idő telik el a fertőzés és a tünetek jelentkezése között, de a WHO 1-14 napos határokra figyelmeztet.
A COVID-19 fertőzés elsősorban lázzal, köhögéssel és torokfájással jár. Éppúgy okozhat enyhébb influenzaszerű tüneteket, mint súlyos légzőszervi panaszokat. Szerencsére a legtöbb páciensnél csupán enyhébb tünetek jelentkeznek, csak egyötödüknél fordul súlyosabbra a helyzet, ami már tüdőgyulladást, légzési elégtelenséget is jelenthet – fogalmazott a WHO szóvivője.
A konklúzió tehát, hogy nyugodtan, a mindenkori általános és menet közben kihirdetett rendkívüli óvintézkedések betartásával, saját magadra és a környezetedre egyaránt odafigyelve tedd a dolgodat!