Ne égesd magad! Tények és tévhitek: napvédelem profi módra

"Úgysem leszek sokáig a tűző napon…"

Ha úgy gondolod, hogy a bőrödnek nincs szüksége fényvédelemre pusztán azért, mert nem merészkedsz tűző napra (vagy csak nagyon kis ideig), akkor sajnos óriásit tévedsz, aminek súlyos következményei lehetnek.

Az UV-sugarak káros hatásaitól ugyanis sem az árnyék, sem pedig a felhős időjárás nem óv meg! Tény, hogy ilyen körülmények között valóban csekélyebb UV-terhelés éri a testet, ám a hatások így is összeadódnak, tehát számolni kell a korai öregedés és a megnövekedett bőrrák-kockázat veszélyeivel.

A bőrgyógyászok manapság már a téli időszakra is védőfaktoros nappali arckrémet és kézkrémet ajánlanak. A legcélszerűbb tehát, ha a bőrápolási rutinod részévé teszed az UV-szűrős termékek alkalmazását. A széles termékpalettáról biztosan megtalálod a neked valót: akár sminkalapnak, akár szőrös mellkasra, akár sportoláshoz!

"Már lebarnultam / alapból kreol a bőröm, így nem kell naptejet használnom!"

A barnaság nem véd meg a leégéstől. Ennek a tévhitnek annyi az igazságalapja, hogy a pigmentáltabb – tehát sötétebb – bőr tényleg strapabíróbb az UV-sugarakkal szemben. De igazán számottevő természetes védelmet kizárólag egyes afrikai népcsoportok tagjai élvezhetnek.

A kreol vagy lebarnult fehér árnyalat csupán arra lehet garancia, hogy a bőr természetes védekezőképessége valamelyest tovább tart, például 15 perc helyett felkúszik 20-30-ra. Ez még mindig jóval kevesebb annál, mintsem hogy órákat lehessen fényvédelem nélkül eltölteni a napon.

Fontos tudni, hogy szoláriumban elért barnaságnál még ilyen csekély előnyre sem lehet számítani, mert a mesterséges barnulás révén nem játszódnak le a szervezetben azok a természetes folyamatok, amelyek a bőrt valamelyest ellenállóbbá teszik.

"Minden fényvédő készítmény ugyanolyan."

Eleve meg kell különböztetni egymástól a fizikai és a kémiai fényvédőket. Előbbiek cink-oxidot vagy titán-dioxidot tartalmaznak azért, hogy a bőrön védőréteget képezve kiszűrjék az UVA és UVB-sugarakat. Utóbbiak pedig beszívódó vegyületeket, például avobenzont vagy oxibenzont rejtenek.

A legújabb generációs kencék már nem ragacsosak, jobb az illatuk, ráadásul lassabban bomlanak le a szervezetben, így tényleg közelítenek a faktorszám által meghatározott védelmi időhöz. Egyelőre viszont még mindig vita tárgya, hogy a kémiai vagy a fizikai fényvédők jobbak-e. A bőrgyógyászok egyetértenek abban, hogy érdemes legalább 30 faktoros terméket választani, bármelyik legyen is a kedvenc.

"Elég egyszer bekenni magunkat."

Általában nem azokat éri kellemetlen meglepetésként a leégés, akik egyáltalán nem használnak naptejet. Hanem azokat, akik a strandon vagy nyaralás alkalmával csak egyszer kenik be magukat reggel – és azt hiszik, hogy ezzel egész napra el van intézve.

Noha egy 30-50 faktoros fényvédő készítmény matematikailag valóban képes lenne arra, hogy hosszú órákon át tartó védelmet nyújtson (a faktorszám a természetes védekezési idő szorzója, tehát akinek a bőre 15 percig maradna ép védelem híján, annak 30 faktor elvileg 7,5 órát biztosít), ez csak elméletben van így. A fényvédőt ugyanis leizzadja, leáztatja vagy ledörzsöli magáról az ember. A fáma szerint kétóránként újból fel kell vinni, nehogy baj legyen.

"Nem kell abból mindenhova…"

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy bizonyos részeiket egyszerűen kihagyják a kenegetésből – mondván, hogy ott úgysem égnek le. Ennek többnyire a fül és a tarkótájék látja kárát, amiknek a leégése különösen kellemetlen. Sőt: még a fejbőr is le tud égni, ami újabb érvet jelent a kalap használata mellett. Ugyanígy a kéz- és a lábfej, illetve az orrhegy is hajlamos pecsenyére sülni, ha nem vigyáz az ember.

"Az állag meghatározza a hatékonyságot!"

Vannak, akik váltig állítják, hogy a naptej, a spray vagy a stift sokkal hatékonyabb az összes többinél. A valóság ezzel szemben az, hogy az állag és a kiszerelés csupán a felvitel könnyebbségét szolgálja – a fényvédelemre nincs hatással.

Az viszont igaz, hogy sokan lényegesen könnyebbnek érzik az egyik vagy másik típus használatát, így jobb eséllyel tudják teljes sikerrel alkalmazni. Van, akinek a könnyebb alkohol bázisú fajták jönnek be, míg mások a sűrűbb, kiadósabb termékeket részesítik előnyben.

Ma már olyan „extrák” közül is lehet válogatni, mint a csillám és a barnulást elősegítő, vagy éppen feszesítő hatás. A legjobb tehát, ha mindenki saját maga tapasztalja meg, hogy számára melyik a legpraktikusabb, és nem igyekszik a saját igazáról meggyőzni másokat.

"A naptej rákkeltő."

Korunk egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen anyagok számítanak rákkeltőnek rövid és hosszú távon. A kutatásokat nehezíti, hogy a rosszindulatú sejtburjánzás – a laboratóriumi körülményeket kivéve – általában több tényezőre vezethető vissza, tehát a legnyilvánvalóbb kivételektől eltekintve (pl. sugárveszély) nem lehet egy dologra fogni.

Az biztos, hogy az engedéllyel működő, ellenőrzött készletű boltokban kizárólag olyan készítményeket vásárolhatsz, amelyek megfelelnek az aktuális nemzetközi előírásoknak. Ha pedig az óvatosabbak vagy a környezettudatosak közé tartozol, akkor bő választék áll rendelkezésedre vegán, állatkísérlet-mentes vagy éppen organikus fajtákból.

"Még a tavalyi is biztos jó."

Mint minden kozmetikumnak, a fényvédő készítményeknek is megvan a szavatossága. Érdekesség, hogy többnyire az UVA-védelem bomlik le először az ilyen termékekben – tehát "tűnik el" belőlük –, és csak utána az UVB. Érdemes figyelni arra, hogy a flakon fokozott igénybevétele – a tűző napfény és a víz – miatt nem biztos, hogy olvasható a dátum a tavalyi példányon.

Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a kencéknek nemcsak szavatossági idejük, hanem felbontás utáni eltarthatóságuk is van. Ezt egy kis nyitott tégelyes ikon jelzi valahol a csomagoláson (a hónapok számát megadva például úgy, hogy "12M"). Utóbbi adat mindig felülírja az előbbit: ha tehát a tavalyi naptejed még idén őszig elállna, de tavaly tavasszal kezdted el használni úgy, hogy a felbontás utáni eltarthatósága 12 hónap, akkor jobb, ha nyárra veszel egy újat.