Okosan védi magát a szervezeted! Így működik az immunrendszer

Mi az immunrendszer?

Az immunrendszer nem más, mint sejtek, szövetek és szervek hálózata, aminek az a feladata, hogy távol tartsa a kórokozókat: a baktériumokat, a vírusokat, a gombákat vagy a parazitákat. Ha pedig mégis sikerül bejutniuk, akkor gondoskodjon az elpusztításukról.

Amikor az immunrendszer érzékeli, hogy valami ártalmas lehet a szervezeted számára, akkor rátámad a betolakodóra.

Hogyan terjednek a fertőzések?

A fent említett betolakodók számos helyről jöhetnek. Az immunrendszerednek képesnek kell lennie arra, hogy megállítsa őket, akár cseppfertőzéssel (például köhögéssel, tüsszentéssel), akár bőr- vagy nyálkahártya-érintkezéssel terjednek. 

Olyan kórokozók is vannak, amelyek kizárólag vérrel terjednek (azaz rovarcsípéssel vagy nem megfelelő tűhasználattal), esetleg szennyezett ételből vagy vízből juthatnak be az emberi testbe. Akárhonnan közelítenek, az immunrendszer dolga, hogy "elintézze" őket.

Az elsődleges védelmi vonal

Eszedbe jutott már, hogy a bőröd nemcsak a legkiterjedtebb (érzék)szerved, hanem az immunrendszered rendkívül hasznos része is. Első körben ugyanis fizikai gátként igyekszik megakadályozni, hogy a kórokozók bejussanak a testedbe. Ilyen fizikai gátat jelent még a szem szaruhártyája, illetve a tüdőt, az emésztőrendszert és a húgyhólyagot borító speciális szövet.

Ha a gátak valamelyike megsérül, akkor megnyílhat az út a betolakodók számára. Éppen ezért fontos, hogy egy horzsolást se bagatellizálj el: a sebfertőtlenítés és a steril sebtapasz alkalmazása ilyenkor is alapvető. Inkább mindig legyél elővigyázatos, minthogy egyszer bajod essen!

A megfelelő sebkezelés egyébként a gyógyulást is elősegíti, míg a hiánya miatt bekövetkező sebfertőzés sajnos kellemetlenségekkel – többek között fájdalommal és váladékozással – jár, ráadásul késlelteti a hámosodást.

"Kimossa", ami nem oda való

A verejték és a faggyú a bőrödön, a könnycseppek a szemedben, valamint az orr, az emésztőrendszer vagy akár a hüvely váladékai ugyancsak azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a kórokozók bejutását. Ezek a testváladékok olyan enzimeket is tartalmaznak, amelyek elpusztítják a baktériumokat, s emiatt kell a tisztálkodásnál ügyelnünk arra, hogy megfelelő szereket használjunk.

A bőr túlzott "sikálása" és kémiailag aktívabb szerek ugyanis a természetes védekezőképességünk egy részétől is megszabadíthatnak minket, zöld utat adva bizonyos fertőzéseknek.

Nyirokrendszer

Nemcsak vér kering az egész testedben, hanem nyirokváladék is. Ez tulajdonképpen a szervek és a szövetek között képződött és összegyűlt szövetnedvet jelenti, ami a szűkebbtől a tágabb nyirokutak felé áramolva (a nyirokkapillárisoktól kezdve a nyirokereken át a nyirokértörzsekig) végül bekerül a vénás rendszerbe.

A nyirokrendszer szervei közé tartoznak a mandulák, a nyirokcsomók, a lép, és a szegycsont felső része alatt található csecsemőmirigy. Biztosan tapasztaltad már, hogy bármilyen fertőzés hatására megduzzadnak a nyirokcsomóid, és talán abban is volt már részed, hogy a mandulád „hárította” a támadást, mert begyulladt ugyan, de nem engedte a fertőzést lejjebb, az alsó légutakra húzódni.

Antigének

Ezek olyan jelölők – vagyis "címkék" –, amiket az immunrendszered megismer. Létezik olyan fajtájuk, például a humán leukocita antigén (HLA), ami a saját sejtjeidet jelöli meg, hogy a szervezeted be tudja magát azonosítani. Más antigének akár idegen sejt, kórokozó, élelmiszer vagy pollen részei is lehetnek, és immunválaszt (vagyis támadási reakciót) válhatnak ki.

Veleszületett és szerzett immunitás

Születésünkkor, még mielőtt rengeteg ismeretlen antigénnel találkozhatna a testünk, máris meg tudja magát védeni a fertőzésektől. Az ember veleszületett immunitása a már említett fizikai gátaknak és bizonyos specializálódott immunsejtek meglétének köszönhető, amelyek már az anyaméhben kialakulnak.

Idővel azonban az immunrendszer "megtanulja", hogyan tud még hatékonyabban védekezni. A szerzett immunitás kialakulásának folyamata viszont ugyancsak az anyaméhben kezdődik, mert az anya szervezetének antigénjei is immunreakciót váltanak ki.

Csontvelő

Tudtad, hogy a csontjaid is az immunrendszered részét képezik? Pontosabban arról a puha, zsíros anyagról van szó, ami a csontok belsejében "lakik", és kulcsszerepet játszik a vérképzésben, így a kórokozókat kiebrudaló fehérvérsejtek termelésében is.

Az erős, egészséges csontok tehát nemcsak arról gondoskodnak, hogy még hosszú évtizedeken át mozgásban maradj, hanem arról is, hogy a szervezeted leszámolhasson a betolakodókkal.

Falósejtek

A falósejtek (fagociták) az ember veleszületett immunitásának részeként egyszerűen felfalják a betolakodókat. Probléma esetén a neutrofilek – a legnagyobb számban előforduló fehérvérsejtek – lendülnek támadásba, mégpedig úgy, hogy felemésztik a „rossz” sejteket, és körbe is tudják zárni őket, hogy ne terjedjenek tovább.

Másik típusuk, a makrofágok neve görögül „nagy evőt” jelent: ezek fehérvérsejtekből, pontosabban monocitákból alakulnak ki, ám a szövetekben "dolgoznak", nem pedig a véráramban. A makrofágok egyik fajtájának az a dolga, hogy stimulálja a védekezést és elindítsa a természetes gyulladásos folyamatokat, míg a másik fajtájuk már a gyulladás csökkentésében és a szövetek regenerálódásában vesz részt.

Szót kell még itt ejtenünk az eozinofilokról is: azokhoz a parazitákhoz kapcsolódnak, hogy elpusztítsák őket, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy a többi falósejt "megegye" őket.

Természetes ölősejtek

Ezen a ponton talán már érzed, hogy kezd egy kicsit "eldurvulni" a történet. De mivel a világ nem habostorta, ezért az immunrendszerünk sem tudná kispályásként ellátni a feladatát. A természetes ölősejtek pont azok, amiknek a nevük láttán gondolod őket. Speciális fehérvérsejtek, amelyek felismerik az abnormális sejteket – például a ráksejteket –, és rájuk tapadva károsítják és megölik őket. De egyébként sem unatkoznak, mert vírusfertőzés esetén is kulcsszerephez jutnak.

Bazofil és hízósejtek

Szintén az ember veleszületett immunitásának részeként az allergiás reakciókért felelnek. A bazofil sejtek a véráramban vannak, a hízósejtek pedig a szövetekben. Amikor találnak valamilyen antigént (ami többnyire ártalmatlan, mégis fenyegetettségnek tűnik), hisztamint bocsátanak ki, hogy odavonzzák az immunsejteket a kérdéses részre.

A szervezet pedig fokozza az arra irányuló véráramot, ami vörösödésben, melegségérzetben és duzzanatban nyilvánul meg, hogy ne terjedjenek szét az antigének. (Ezért tartalmaz antihisztamint az allergia elleni gyógyszerek jelentős része.)

Limfociták

Ezek a fertőzésekkel harcoló fehérvérsejtek gondoskodnak róla, hogy bizonyos betegségek – például a bárányhímlő – elkapása után kialakuljon benned az immunitás, tehát soha többé ne fertőződj meg. A limfociták közé tartozó T-sejtek és B-sejtek kiváló „emlékezőtehetséggel” működnek együtt a szerzett immunitás kialakulásáért, így memóriasejteknek is nevezik őket.

Antitestek

Amint a B-sejtek "kiszimatolják" egy új betolakodó antigénjét, antitesteket kezdenek termelni azért, hogy megöljék és kiadják az "itt baj van!" jelzést. Ezek az Y-alakú molekulák pontosan, kirakós játék módjára passzolnak az antigénekbe, így együtt pedig immunkomplexet alkotnak.

Az antitesteket immunoglobilinnak (Ig-nek) is szokás hívni, a vérkép Ig értékei pedig elárulják, hogy van-e a szervezetben fertőzésre utaló fokozott immunaktivitás.

Citokinek

Különböző fajta sejtek tölthetik be ezt az "üzenetküldő" szerepet. Bizonyos citokinek azt a célt szolgálják, hogy kiváltsák és irányítsák az immunreakciót. Meg tudják mondani a fehérvérsejteknek, hová menjenek, és hol pusztítsák el a betolakodókat. Olyan citokinek is vannak (az interferonok), amik le tudják lassítani vagy akár meg tudják állítani a vírusok szaporodását. A citokinek üzenik meg azt is, ha a veszély elmúlt, és ideje visszavonulót fújni.

Persze, ez csupán egy gyors, általános ismeretterjesztő jellegű áttekintés volt az emberi immunrendszer működéséről. De arra talán pont jó, hogy egy kicsit még jobban rácsodálkozz a szervezeted csodálatos felépítésére.